Természetvédő Turisták „Somogyért” Egyesület

 2013 január 12.-én, az előzetes tervnek megfelelően, 8.50 órakor már 20 fő körüli csoport gyűlt össze az Egyesületünktől a Jókai liget sarkán.

Kilenc óráig, még hárman érkeztek csoportunkhoz, de a buszmegállóban is várakozott 7 - 8 fiatalból álló társaság.

A várakozás perceit Laci barátunk pálinkakinálással oldotta.

10 perc várakozás után telefonon felhívtuk Szép Józsefet, aki akkor még a Vasútállomásnál tájékoztatta a vele együtt, ott, jelentkezőket.

Nem volt nagyon hideg, de azért fagypont alatt volt a hőmérséklet.

Negyed tízkor sem jelentek meg a gyalogos felüljárón, így elindultunk az Iszák utcán, a sárga és zöld jelzésen, nagy gyermekzsivalyban, a csoportban lévő jó pár általános iskolásnak köszönhetően.

A Rózsa utca végén, átkelve a 67. úton, a hídnál csatlakozott hozzánk Lili unokájával Raizer Józsi.

Itt még kiépített gyalogúton haladtunk el egy sírkereszt mellett, amit egy balesetben elhunyt részére állítottak fel.

Kiérve az Orchídea utca első házához, két vehemens kutya ugatta meg csapatunkat, gazdaaszzonyuk hiába csitította azokat.A karaván haladt,  a Mogyoró utcánál a Szép Józsi vezette csapat is utólért bennünket.

Velük volt a Berkes házaspár és Kapitány Zoli is.

Itt az élen haladó Raizer Józsi le akart térni a rövidebb útra, de visszatérítettük.

Mire elértük a fűrésztelepet, Szép Józsiék már meg is előztek bennünket.A velünk lévő gyerekek élvezettel törték fel a befagyott tócsák jegét.

Az utca végében, ahol az eddigi zöld és sárga jelzéshez csatlakozik a piros, rövid megállást parancsolt a túravezető.

A megkopott, térképes tábla előtt ismertette a Töröcskei erdő védetté nyílvánításának történetét, majd nekiindultunk a meredek kapaszkodónak.

A lehullott avaron lépkedve, lihegve gyönyörködtönk az óriásfákban, amelyekből állítólag 153 db van.

A tetőre érve,  megvártuk a lemaradottakat, míg a  túravezető telefonon igazította útba a Kapos TV stábját.

A jól és frissn festett jelzéseken ereszkedtünk az Emlékmű felé.

Az ereszkedés során a túravezető lemaradt, hogy megszámoljon bennünket, így a túrista emlékműnél volt egy kis bizonytalankodás, míg kiderült, hogy be kell mennünk a Vackor tanyára.

Jó is volt a kis pihenő, így volt egy kis idő a névsort összeírni, leülni, teázni és beszélgetni.

Az itteni várakozást oldani  igyekezett a Vackor üzemeltetője teával, pálinkával, kávéval.

Miközben túravezetőnk nyilatkozott a TV-nek, a többség leült és evett, ivott, elsősorban a magunkkal hozottból.

Néhányan itt csatlakoztak a csoporthoz, néhányan visszaindultak a piros négyzeten a város felé, megunták a hosszúra nyúlt pihenőt.

Ezt látva mások is türelmetlenkedni kezdtek, így ötödmagunkkal az eredti, sárga és zöld jelzést követve elindultunk Töröcske felé. A lombtakaró hiányában itt jól látszottak az öreg tölgyek méter vastag, néha letört ágai is.

A tó sem volt befagyva, itt -ott vadkacsákat lehetett látni.

A horgászhelyek üresen ásítottak felénk.

A Csorda-hegyi víztározó túlfolyóján átkelve, beértünk a mogyoróbokrok közé.

A bokros részt után, elhagyva a tó nádasát, két őz futott át a Töröcskéről jövő patak, már letarolt, így nyíltá vált völgyén.

A mélyedésben futó utunkat keresztbe dőlt fa, elszáradt fa keresztezte, ezután értünk ki a a tarrá tett Töröcskei völgybe.

Itt már a közlekedés is nehezebbé vált, mivel a nap erősen sütött, így a talaj felső rétege olvadni kezdett.

Ágak összehordott kazlai között értük el a patak hídját. Az úton, a lereszkedés veszélyesebb volt az átkelésnél az olvadás miatt.A deszkahíd ép volt, de mélyen a terepszint alatt feküdt.

Itt ért utól ismét bennünket a derékhad.

A sáros földúton nehéz volt a haladás.A Töröcskére vezető piros, sárga jelzésen haladt tovább a társaság, de én, a feleségemmel együtt elbúcsúztunk társainktól és a tó nyugati oldalán, a piros jelzésen indultunk el,a Húsvét forrás kis erén átkelve. Mivel a fát szállító nehéz teherautók kijárták a sáros utat, mi az erdőben találtunk egy rég nem használt erdei utat és azon mentünk a tóig.

Onnan már javított, néha köves út vezetett a gátig.

A tóparton találkoztunk két túrázó hölggyel, akik minket jóval megelőzve jöttek el a Vakor tanyáról.

Több horgászt láttunk, akik társadalmi munkában dolgoztak a nádas kaszálásán.

Dél körül értünk a Koppány Vezér utcába.

Szabó 2.László

Az IVV és Magyarország

1968-ban Németország, Svájc, Luxemburg és Ausztria Lindauban a Bódeni tó mellett létrehozta a Nemzetközi Népsport Szövetséget az IVV-t.
Elhatározták,hogy nemzetközi keretek között szerveznek szabadidős sport programokat minden korosztály számára, kiemelten kezelve a családokat és az ifjúságot.
Négy sportág szerepel a programok között, a természetjárás, a kerékpározás, az úszás és a sífutás.

Az IVV megalakulása után folyamatosan nőtt a tagországok száma, jelenleg 26 nemzet van a rendes tagok sorában és további 22 várakozik felvételre és a sportágak száma is emelkedett (pl. kajakozás).

Magyarország 1993-ban került kapcsolatba egy németországi szabadidősport rendezvényen az IVV német központjában dolgozó sporttársakkal akik felajánlották az akkori Komárom Megyei Természetbarát Szövetségnek, hogy legyenek az IVV tagszervezete. 1994-ben megszületett a döntés Tatabányán, hogy kérjük felvételünket az IVV-be.
1995-ben az IVV Konferencián Magyarországot képviselve a Komárom Megyei Természetbarát Szövetség teljes jogú tagja lett az IVV-nek.
 

Az IVV legnépszerűbb sportága a természetjárás

• Alkalom gyűjtés : 10 és 30, majd 50 és 600 között 25-önként, 600 és1500 között 50-enként,1500 és 3000 között 100-anként jár egy-egy jelvény.
• Km-gyűjtésben : 500-tól 8000-ig 500 km-enként, 8000-től 22000-ig 1000km-enként, 25000-től 80000-ig 5000 km-enként jár egy-egy jelvény.

IVV jelvények ( katt a képekre ! )

Alkalom jelvények

Km jelvények

Az IVV túrázás megkezdése előtt meg kell vásárolni a pecsétgyüjtő igazolólapot/-lapokat. Külön lapra kell gyüjteni a km-t és az alkalmakat. Az IVV igazolólapra minden egyes IVV vagy permanens IVV túrán egy speciális pecsétet kapunk és ha összejön egy egy fokozathoz a pecsét akkor lehet kiváltani a jelvényt. Az IVV pecsétekért a túrákon pecsétdíjat kell fizetni ami 2013 évben kb. 500 Ft/db. IVV pecsétet két módon kaphatunk, az IVV naptárban szerepelnek azok a túrák amiket a mozgalomba bekapcsolódott egyesületek minden évben egy adott napon szerveznek ebből Somogyban két rendezvény van, ezek pecsétjét csak az adott napon lehet beszerezni.
2011 évtól léteznek a permanens IVV túraútvonalak ezek sajátossága, hogy egyénileg bármikor végig lehet járni (ugyanazt az útvonalat évente maximum négyszer, általában évszakonként) A rendező egyesületek a saját permanens IVV útvonalaikhoz általában internetről letölthető igazolólapot készítenek, ezt kell kitölteni az útmutató szerint, a tényleges teljesítés során a terepen kódszámokat kell leolvasni és felírni. A pecsétdíj befizetése és a pecsételés megszerzése céljából egyeztetni kell az igazolólapon megjelölt kontakt személlyel!
Permanens IVV túraútvonal Somogyban 4 db van, három a Zselicben, egy - és egyben Magyarországon az első - a Külső Somogyi-dombságban, Zamárdi térségében.
Az IVV túraútvonalakról a Magyar honlapon is található részletes ismertetés.